Miért éppen Bécs?


Első alkalommal lett európai a világ legélhetőbb városa az Economist listáján, és rögtön az osztrák főváros az. Most tegyük egy kicsit félre bizonyos volt magyar miniszter videóját, és nézzük meg személyes véleményeken keresztül, mi lehet az, ami miatt Bécs ennyire jó hely (és mi az, ami miatt nem annyira).

Kezdjük a felméréssel! Az Economist Intelligence Unit szokás szerint idén is 140 nagyvárost vizsgált, a sorrendet egyebek mellett a politikai és szociális biztonság, valamint az oktatás és az orvosi ellátás színvonala határozta meg. (Értelemszerűen a 0 az elviselhetetlen, a 100 az ideális szintet jelöli.)

A győztes Bécs az elérhető 100-ból 99,1 pontot szerzett, ezzel megelőzte a listát hét évig vezető, ám most 98,4 ponttal a második helyre szoruló ausztrál Melbourne-t és a japán Oszakát (97,7 pont).

Lássuk, miért ilyen jó hely az osztrák főváros, és persze az is kiderül majd, mik a hátrányai!

Előnyök, hátrányok és kérdőjelek 

Stefan 2000 óta él Bécsben (előtte Liznben lakott), szóval elég jó képet tud alkotni az osztrák főváros előnyeiről és hátrányairól.

Előnyök

Bécs biztonságos – elég kevés olyan nagyváros van a világban, melynek gyakorlatilag bármely részén a legnagyobb lelki nyugalommal sétálgathat az ember anélkül, hogy bármi miatt aggódnia kellene.

Nagyszerű a tömegközlekedés – annyira jó, hogy rengeteg bécsinek nincs is autója, mert nincs rá szüksége.

Életminőség – rengeteg a zöld terület, gyönyörű a belváros és akkor a kávéházi kultúráról nem is beszéltünk.

Nagyszerű a kaja – ez nem is lehet kérdés.

Kellemes időjárás – időnként persze meglehetős meleg vagy éppen hideg van, de összességében az időjárás kifejezetten kellemes.

Hátrányok 

Munka és karrier – ha valaki karriert szeretne, akkor jobban teszi, ha nem Bécset választja. Nincs túl sok nemzetközi tulajdonú nagyvállalat, ráadásul az osztrák piac konzervatív. Kapcsolatok nélkül elég nehéz karriert csinálni.

Angol nyelv – arányaiban kevesebben beszélnek angolul Bécsben, mint a többi nagyvárosban.

Egészségügyi ellátás – túlságosan bürokratikus és rendkívül túlterhelt.

Kérdőjelek 

Ingatlanárak – az elmúlt években az ingatlanárak eléggé felmentek. Ugyan sokak szerint még mindig alacsonyabbak, mint más nagyvárosokban, ugyanakkor Bécs rohamosan zárkózik fel.

Szegénység és bevándorlás – Bécs már nem olyan biztonságos, mint valaha volt, azért is, mert folyamatosan alakulnak ki a párhuzamos társadalmak. Sokan vélik úgy, hogy a városnak volt egy aranykora, ami lassan lejár.

Oktatás – a közoktatás egyrészt ingyenes, másrészt azért nagyon nem ugyanaz a színvonala, mint a nemzetközi iskoláké.

Rasszizmus és idegengyűlölet – nem jobb vagy rosszabb a helyzet, mint máshol. A bécsiek általában véve nyitottabbak, annak ellenére, hogy azért akadnak külföldiek, menekültek által elkövetett bűncselekmények.

„A kultúrák olvasztótégelye” 

Az ír Simon szerint az osztrák fővárosban sok kultúra keveredik. A dublini férfi feleségével és (hamarosan megszülető) gyermekével él Bécsben immáron nyolc éve, és számára elég egyértelmű, miért választották a világ legélhetőbb nagyvárosának.

Ő is kiemeli a kitűnő tömegközlekedést (ami szerinte ráadásul olcsó is, hiszen éves bérlet esetén napi 1 euróért lehet használni). A város nagy része ráadásul fél órán belül elérhető, azaz nem kell hosszasan ingázni, és központi elhelyezkedése miatt az egész térség gyorsan és könnye bejárható.

Tetszik neki az is, hogy az osztrákok komolyan veszik a szabadidőt, és Bécsben van is mit csinálni ilyenkor. Rengeteg a park, ott a Duna, vízisportok, sörkertek, borozók, fesztiválok – mindez tavasztól őszig rengeteg kikapcsolódási lehetőséget nyújt, míg télen ott a legendás karácsonyi vásár és a jégpályák.

„A bécsi lakosok nagyjából harmada nem osztrák, ami a várost a kultúrák olvasztótégelyévé teszi”, azaz könnyen találhat magának honfitársat az, akinek éppen erre van szüksége.

„Nem könnyű barátkozni” 

A szintén helyi Georg szerint Bécs mellett szól a biztonság, a város méretéhez képest jó levegőminőség, a természet közelsége, a nagyszerű tömegközlekedés, a kultúra, és általában véve az, hogy minden megvan, ami egy nagyváros esetén elvárható a meglehetősen jó közszolgáltatások mellett.

Akadnak persze olyan tényezők is, melyek a Bécs elleni érveket erősítik. „A bécsiek nem kifejezetten örvendenek általános szeretetnek. Néha morbid, bezárkózó, zsémbes, pesszimista banda vagyunk. A külföldi barátaim szerint nem könnyű barátságokat kötni. És sajnos a bécsiek néha rasszisták. Azért a fent leírtakban a hangsúly a „néha” szón van” – írta Georg.

„Soha nem unatkoztam” 

Comhall szociológiát és német nyelvet tanul a dublini Trinity College-ban, ő egy évet töltött Bécsben, ahol angol nyelvi asszisztensként dolgozott két középiskolában.

„Szerintem Bécs rendkívül élhető. Öt földalatti vonal van, és nagyszerű a villamos és a buszhálózat is. A metró általában 2-3 percenként jár, hétvégén éjjel-nappal működik” – dicsérte a közlekedést.

Írként számára a lakbér is elfogadható, ő egy szobát bérelt egy frissen bútorozott kétszobás lakásban havi 380 euróért.

Az egészségügyi rendszert fantasztikusnak tartja, emellett kulturális téren is kiemelkedő az osztrák főváros, mindig van valamilyen fesztivál vagy egyéb esemény, „legyen az egy kültéri koncert a Museumsquartierben, vagy gasztrofesztivál a Stadtparkban – így aztán soha nem unatkoztam, mindig találtam magamnak valami elfoglaltságot”.

Comhall is kiemeli Bécs központi elhelyezkedését, olcsón és könnyen el lehet jutni akár Grazba, vagy Csehországba, Szlovéniába, Szlovákiába. Ő ezt maximálisan ki is használta, állandóan utazott.

„Nem veszem komolyan, ha valaki mogorva” 

A Bécsben született és nevelkedett Susanne igazi világvándor lett, 13 ország 13 városában élt, több mint 30 országban dolgozott és több mint 90-et látogatott meg. Most ismét az osztrák fővárosban él, amit szenvedélyesen szeret, persze bécsiként azért talál panaszkodni valót.

Szerinte például a bécsi élet egyik legnagyobb előnye az egészségügyi ellátás, ha valaki dolgozik, akkor gyakorlatilag minden 100 százalékig ingyen van vagy fedezi a biztosítás.

„Gyakorlatilag soha nem kell várni túl sokat az orvosnál, ha pedig nem így lenne, akkor könnyedén találok másikat. Természetesen ha a sürgősségire megy az ember az összes problémájával, akkor előfordulhat, hogy várni kell” – írta.

Ami a hátrányokat illeti, Susanne szerint sem Bécs az ideális helyszín, ha valaki nagy nemzetközi karriert szeretne, ugyanakkor a repülés sok ilyen helyen elvárás, arra pedig ugyanannyira alkalmas Bécs is, mint Frankfurt.

„Ami a bécsiek barátságtalanságát illeti, sokszor hallom, de nem értem. Talán azért, mert idevalósi vagyok, de én nem veszem komolyan, amikor valaki mogorva, az ilyesmi előfordul, és itt talán az emberek nem álcázzák annyira, mint máshol. Én azt tapasztaltam, hogy ha barátságos és mosolygós vagyok, akkor a többi bécsi is az velem. Nyilván akadnak barátságtalanok, de azért nem mindenki az” – vélte Susanne.

Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy jogi diplomával rendelkező ötvenes fehér nőként meglehetősen kivételezett helyzetben van, és elismeri, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet rosszabb lett az elmúlt években.

„Az én ismerőseim döntő többsége nem rasszista vagy idegengyűlölő (…), csak éppen ezeket az embereket nehezebb észrevenni, mint azokat, akik embereket inzultálnak, különösen részegen” – tette hozzá Susanne.