Vadászik a NAV a külföldön élő magyarokra: ki kaphat bírságot?

Luggage Restrictions For Passengers Relaxed Following Terror Alerts

Külföldre költözéskor kevesen jelzik a hatóságoknak, hogy hamarosan máshol vállalnak munkát, lakcímükről pedig még kevesebben jelentkeznek ki. Pedig néhány hónap vagy év múlva akár több százezer forintot is követelhet rajtunk a NAV, ha nem voltunk elég körültekintőek. A Pénzcentrum.hu utánajárt, hogy külföldi munkavállalás előtt mit szükséges elintéznünk, hogy később ne érjenek meglepetések.

Folyamatosan növekszik a külföldön munkát vállaló magyarok száma. A legfrissebb adatok szerint akár 600 ezer honfitársunk is élhet és dolgozhat más európai országokban. A határon túli munkavállaláson gondolkodók elsődleges célpontja az EU és Észak-Amerika, leginkább jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Az Unión belül a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 300 ezer magyar élhet. Második helyen Németország áll 135 ezer magyar bevándorlóval. A német statisztikai hivatal adatai szerint ráadásul csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba.

Mivel ma már az unión belüli munkavállalás nem jár olyan sok adminisztrációs kötelezettséggel, mintha például az USA-ba vagy más tengerentúli országba költöznénk, ezért sokan megfeledkeznek (vagy nem is tudnak róla), hogy kinek és hol kell szólniuk, ha elhagyják az országot. Pedig nemcsak az utólagos – akár több százezres – bírság befizetésétől kímélhetjük meg magunkat, de továbbra is teljes körű ellátásban részesülhetünk itthon akkor is, ha már máshol vagyunk biztosítva.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Ha EGT-s tagországban vállalunk munkát, akkor közösségi rendelet alapján kizárólag a munkavállalás országában fizethetünk tb-t. Annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában dolgozó személy itthon mentesüljön a járadékfizetési kötelezettség alól (illetve, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést), bejelentést kell tennie az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). Ezt a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül szükséges megtenni. Amennyiben ezt valaki elfelejti, akkor bizony mulasztási bírságot is kiszabhatnak rá. Ugyanakkor a NAV-nak csak akkor tartozunk bejelentési kötelezettséggel, ha korábban bejelentkeztünk járulékfizetésre, és ez a kötelezettségünk a külföldre költözéssel összefüggésben megszűnik – tájékoztatta lapunkat az Adóhatóság.

Kaphatok-e külföldön gyedet?
Külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Gyermekgondozási segélyre (gyed) és Terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) nem jogosult a magyar állampolgár. Ez azért van, mert egy EGT-tagállamban biztosított személyre azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik/tartózkodik).

Aki így másik tagországban biztosított lesz, az hazalátogatásakor csak sürgősségi ellátásokra lesz jogosult. A jogosultságot az illetékes országban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU-kártyával) tudja igazolni. Ugyanakkor ha még rendelkezik állandó lakhellyel itthon a külföldön dolgozó személy, akkor a külföldi biztosító által kiállított igazolás alapján itthon is teljes körű egészségügyi ellátásra jogosult. Fontos kiemelni, hogy a teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására az egyik legnépszerűbb célországban, Nagy-Britanniában nem kerül sor (ahogy Írországban és Olaszországban sem), mert ezekben az országokban a lakóhely fogalmát a magyar jogszabályoktól eltérően értelmezik.

Ha “egyezményes országban” találtunk állást

Amikor nem EGT-tagállamban vállalunk munkát, akkor utána kell járni, hogy a célországgal van-e kétoldalú egyezményünk. Többféle ilyen megállapodás létezik, de lényegében a részes államokban ingyenesen részesülhetünk a sürgősségi ellátásban.

Országok, amelyekkel Magyarország megállapodást kötött – “egyezményes államok”
Teljes körű szociálpolitikai egyezmények: Szerbia, Macedónia, Oroszország és Ukrajna.
Egészségügyi együttműködési egyezmények: Jordánia, Kuvait, Angola, Irak, Dél-Korea, Kuba
Szociális biztonsági egyezmények: Horvátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina

Letelepedés “harmadik államban”

Amennyiben nincs kétoldalú egyezmény életben az adott országgal (például az USA-val), akkor fizetni kell mindkét országban a tb-t, ha nem jelentkezünk ki a hazai állandó lakcíméről. Amennyiben továbbra is bejelentkezve maradunk a lakcímünkön, de nem fizetjük a 6810 forintot havonta, úgy az adóhatóság öt évre visszamenőleg bármikor behajthatja rajtunk az elmaradást. (Így az évek során több százezer forintos számla is felgyűlhet.) Ugyanakkor egyedi eljárás keretében lehetőség van arra, hogy az adóhatóságnál kezdeményezzük a tb-fizetése alól történő mentesítést – tudtuk meg az Adóhatóságtól.

Érdemes azonban szem előtt tartani azt, hogy az adóhatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának tisztázásával kapcsolatos eljárás során a magyarországi lakcímünkre fogja küldeni a “felszólító levelet”, amelyet akkor is kézbesítettnek fognak tekinteni, ha “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a hivatalhoz – tájékoztatta a NAV a Pénzcentrum.hu-t.

Arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran fordul elő olyan eset, hogy több éves tb-tartozást próbálnak meg behajtani külföldön élő magyarokon, lapunk nem kapott pontos tájékoztatást. “Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem csak a magánszemély köteles, az eset gyakoriságáról külön adattal nem rendelkezünk” – derül ki az Adóhivatal válaszából.

Forras: http://goo.gl/BoQC0a

[catlist]

Magyarok Becsben