Nyugdíj Ausztriában

idosek

Hogyan kezelik az Ausztria és Magyarország között létrejött Szociális Biztonságról szóló Egyezmény szerint a mindkét országban teljesített biztosítási időket?

Az Ausztria és Magyarország között létrejött Szociális Biztonságról szóló Egyezmény elsődlegesen a megszerzett biztosítási idők összevonását irányozza elő.Amennyiben az az idő, amelynek során a munkavállaló egy országban biztosított volt, nem elegendő, hogy abban az országban megalapozza a nyugdíjjogosultságot, akkor a másik országban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszik.

Ha azonban a másik szerződő államban szerzett biztosítási idők figyelembevétele nélkül fennáll a nyugdíjra való jogosultság, akkor mindkét szerződő államban biztosítják az ún. „önálló nyugdíj” megadását.Tehát ha egy magyar állampolgár Ausztriában nem szerez többet 12 biztosítási hónapnál, az osztrák biztosítási hónapokat a magyar nyugdíj kiszámításánál figyelembe veszik. Ez azt jelenti, hogy ezeket úgy kezelik, mintha Magyarországon szerezték volna őket.Ha azonban az Ausztriában szerzett biztosítási hónapok száma legalább 12, saját résznyugdíjellátás jár Ausztriában, amennyiben a magyar és az osztrák időszakok összevonásánál teljesül a várakozási idő követelménye. A várakozási idő a biztosítási időszakok minimuma, amely a nyugdíjjogosultság létrejöttéhez szükséges. Ez rendszerint akkor teljesül, ha adott a 15 biztosítási év. Az osztrák résznyugdíjat az osztrák jogszabályoknak megfelelően kezelik.

FIGYELEM! A mindenkori résznyugdíj csak az adott országban érvényes nyugdíjkorhatár elérése után jár. Ez azt jelenti, hogy az osztrák résznyugdíj a férfiak esetében alapvetően a 65. életév, nők esetében a 60. életév betöltése után jár. Magyarországon a magyar résznyugdíj a magyar nyugdíjkorhatár elérése után jár. Biztosítási hónapok száma Ausztriában Nyugdíjjogosultság(a várakozási idő teljesítése esetén) …on/ban: A nyugdíj megállapítása kevesebb, mint 12 hónap Magyarország az osztrák biztosítási idők beszámítása a magyar nyugdíj megállapításánál idő követelménye. az osztrák résznyugdíj meg-állapítása kizárólag az osztrák jogszabályok alapján történik a várakozási idő Ausztriában teljesült:
15 biztosítási év önálló nyugdíj Ausztriában

Példák:
1) Miután egy magyar munkavállaló 10 hónapig állt foglalkoztatásban Ausztriában, a nyugdíjkorhatár eléréséig újra Magyarországon vállal munkát. A 10 Ausztriában szerzett biztosítási hónapot a magyar nyugdíj kiszámításánál úgy kezelik, mintha Magyarországon szerezte volna őket.
2) Egy magyar munkavállaló 26 évig Magyarországon, majd 14 évig Ausztriában volt biztosított. Összesen 40 év biztosítotti idővel rendelkezik.
Magyarországon kiszámolják a fiktív nyugdíjat, amelyre 40 biztosítási év után jogosult lenne. Ebből az összegből kifizetik azt a részösszeget, amely ténylegesen megfelel az ott szerzett biztosítási időnek, tehát az összeg 26/40-ed részét (pro-rata-temporis-módszer: = az időhöz viszonyítva).
Ausztriában szintén kiszámolják azt a nyugdíjat, amely 40 év után járna, ténylegesen a ledolgozott időnek megfelelő részt, 14/40-edet fizetik ki.
A bemutatott számítási módszer Magyaroszág EU-csatlakozása után a közösségi jogszabályok átvételéből fakad. Ezáltal adott körülmények között az EU-csatlakozás előtt már megállapított nyugdíj összegét kérelemre kiigazíthatják, módosíthatják az új számítási módszer alapján.
3) Egy magyar munkavállaló Magyarországon 20, Ausztriában 17 évig volt biztosított. Mivel az ellátási jogosultság előfeltételét már az osztrák biztosítási idővel teljesíti, a nyugdíját a következőképpen állapítják meg:
– először kizárólag az osztrák biztosítási időszakot veszik alapul a nyugdíj megállapításánál, tehát kiszámolják az osztrák nyugdíjat a 17 osztrák biztosítási év alapján.
– Ezt követi a résznyugdíj megállapítása a pro-rata-temporis-módszer alapján: megállapítják a fiktív nyugdíjat az összesen 37 év biztosítási idő alapján. Ebből l7/37-ed jár osztrák résznyugdíjként.
– Végül a két számítási módszer szerint megállapított nyugdíjat összehasonlítják egymással, és a magasabb összegű kerül kifizetésre.

Mely országban kell a nyugdíj iránti kérelmet benyújtani, ha mindkét országban szerzett a munkavállaló biztosítási időt?
Ha a munkavállaló mindkét országban foglalkoztatásban állt, akkor a nyugdíj iránti kérelmet annak az országnak a nyugdíjbiztosító igazgatóságánál kell benyújtani, ahol ténylegesen tartózkodik.

ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

Mely feltételekkel jár Ausztriában öregségi nyugdíj?•
Nyugdíjkorhatár:
– férfiaknál betöltött 65. életév
– nőknél a betöltött 60. életév
• Minimum biztosítási idő:
– vagy 15 járulékfizetési év,
– vagy 15 biztosítási év (járulékfizetési idő vagy pótidőszakok) az utóbbi 30 éven belül,
– vagy 25 biztosítási év az egész élet folyamán,
– vagy azoknál a személyeknél, akik 2005. január 1-je után születtek: 15 biztosítási év 2005-től kezdődően, amely alatt legalább 7 év keresőtevékenységből származó biztosítási évnek kell lennie.

Mit értünk járulékfizetési éveken és pótidőszakokon?
Járulékfizetési időn azokat az időszakokat értjük, amelyek során nyugdíjjárulék befizetésére került sor, tehát a keresőtevékenység vagy az önkéntes továbbiztosítás ideje.
A biztosítási időhöz számítják még az ún. pótidőket is. Ez a katonai szolgálat vagy a gyermeknevelés ideje.
FIGYELEM! 2005. január 1-je óta a nyugdíjharmonizáció változásai alapján az 1955.01.01. után születettek számára már csak járulékfizetési időszakok vannak. A jövőben minden biztosítási időszakra vagy magának a biztosítottnak, vagy az államnak, vagy egy alapítványnak, vagy a munkaügyi központnak (AMS) járulékokat kell fizetni. Pótidőszakok már nem léteznek.

Milyen fontosabb változásokat hozott a nyugdíjreform 2003-ban az osztrák nyugdíjazással kapcsolatos jogszabályokban?• A beszámítási időszak meghosszabbítása: a jövőben nem a legjobb 15 évet veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál, hanem 40 évet! A 15 év 40-re történő kiterjesztése fokozatosan történik 2028-ig.
• A nyugdíjmegállapítás százalékértéke 2009-ig lépésenként 2%-ról 1,78%-ra csökken (2005: 1,92%).
• A törvényben rögzített nyugdíjkorhatár előtti (60/65) nyugdíjbavonuláskor az eddigi 3% helyett 4,2%-ot vonnak le.
• 10%-ig – a veszteség fedezése: új nyugdíjak esetében (2004.01.01-től) összehasonlító számítást végeznek a régi és az új nyugdíjszámítási módszer alkalmazásával. A már 2004 óta 10% mértékéig lehetséges nyugdíjveszteségeket a 2005-ös nyugdíjharmonizáció által 2004-ig visszamenőleg erősebben korlátozták. 2004-es évben ezen változások által a veszteségek visszamenően max. 5%-ot tesznek ki. Ezután minden évben 0,25%-kal növekszik a százalékérték.
• Ha 2004-ben az új nyugdíj esetében a régi számítási módszerhez képest több, mint 5% a veszteség, akkor a veszteséget 5%-ra korlátozzák, és a „régi” nyugdíj 95%-a jár.
• Az előrehozott öregségi nyugdíj megszüntetése hosszabb biztosítási idő fennállása esetén (lépésenként történik a nyugdíjkorhatár megemelésével).
• Az előrehozott öregségi nyugdíj pótlás nélküli megszüntetése munkanélküliség esetén.
• Az első nyugdíjemelésre a jövőben csak a nyugdíjba vonulást követő második évben kerül sor.

Kire vonatkozik a 2005. január 1-je óta érvényben lévő „nyugdíjharmonizáció”?
Az új Általános Nyugdíjtörvény (APG) egységesen szabályozza minden keresőtevékenységet folytató számára a nyugdíjjogi rendelkezéseket, és alapvetően csak azokra a személyekre vonatkozik, akik 1955. január 1. után születtek. Azon személyeknél, akik 1955. január 1. előtt születtek, nincs változás a biztosítási időszakokban.

Milyen alapvető változások adódnak a nyugdíjharmonizáció által 2005. január 1-jétől?
• Nyugdíjszámla: 2005. január 1-jétől minden 1955.01.01. után született személy számára egy nyugdíjszámlát vezetnek be. Ezentúl minden beszámított hónapra a járulékalap 1,78%-át jóváírják a nyugdíjszámlán.
Korridorpension (előrehozott öregségi nyugdíj) bevezetése: legalább 450 biztosítási hónap esetén már 62 éves korban nyugdíjba lehet menni. Ekkor azonban a legkorábbi nyugdíjkorhatár eléréséig további levonásokat (0,35% havonta) számolnak le.
Nyugdíj bevezetése nehéz fizikai/pszichikai munkát végzők számára: aki legalább 15 évig nehéz fizikai/pszichikai munkát végzett (azt, hogy mi számít nehéz munkának, egy rendelkezés fogja definiálni), 2007-től már az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár előtt (62 év) nyugdíjba mehet.
A rendelkezések kiterjesztése és határidős javítása hosszú távon járulékot fizetők számára (Hacklerregelung): aki 2010. június 30-ig 55. (nők) és 60. életévet (férfiak) betölti, a továbbiakban is ebben a korban nyugdíjba mehet, azután a hosszútávon járulékot fizetők életkorának szukcessiv megemelése történik.
A gyermeknevelési idők megváltozott beszámítása

Mit értünk párhuzamos számítás alatt?
Egy párhuzamos számítás mindazon személyeknél vihető véghez, akik 2005. január 1-jével 50. életévüket még nem töltötték be és 2004. december 31-ig legalább 1 biztosítási hónapot szereztek.
A nyugdíjbavonuláskor két fiktív nyugdíjat számítanak, egyrészt a nyugdíj kiszámítása annak feltételezésével történik, hogy a régi nyugdíjjog (2004. december 31-i jogállás) a nyugdíjba vonulás időpontjáig továbbra is érvényes lenne. Másrészt úgy is kiszámítják a nyugdíjat, mintha az új nyugdíjjog már a biztosítási folyamat kezdetétől fogva alkalmazandó lett volna. A tényleges nyugdíjat aztán mind a régi, mind az új nyugdíjjog alapján megszerzett biztosítási évek szerint állapítják meg.
A kérelmezés és további felvilágosítás tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékes (elérhetőség lásd a mellékletben).

ROKKANTSÁGI, – ILLETVE MUNKAKÉPTELENSÉGHEZ KÖTŐDŐ NYUGDÍJ

Mely feltételekkel jár a rokkantsági, illetve munkaképtelenséghez kötődő nyugdíj?
Minimális biztosítás (várakozási idő):
• Alapvetően 5 biztosítási év az utóbbi 10 évben,
• az 50. életév betöltése után pótlólagos biztosítási hónapok szükségesek (1 „élet-hónap” után 1 hónap  pl. egy 51 éves személy esetében 5 év és 12 hónap szükséges),
• a minimális biztosítási idő mindenképpen teljesítettnek tekintendő, ha az érintett összességében 15 év járadékfizetési idővel rendelkezik (a pótidőszakok nem számítanak),
• egy több, mint 6 hónapja fennálló munkaképtelenség, rokkantság,
• még nem rendelkezik öregségi nyugdíjra való jogosultsággal.
A várakozási idő nem szükséges, ha a munkaképesség csökkenését munkahelyi baleset, foglalkozással összefüggő betegség vagy a hadseregben történt szolgálati baleset okozta, illetve ha a biztosítási eset a 27. életév betöltése előtt következett be, és az érintett addig az időpontig legalább 6 biztosítási hónapot szerzett.

Mit szabályoz a Szociális Biztonságról szóló Egyezmény és az EU-jogrendszere a rokkantsági, illetve munkaképtelenséghez kötődő nyugdíjjal kapcsolatban?
Mint az öregségi nyugdíj esetében, úgy ezen a területen is a mindkét országban szerzett biztosítási idők esetén azok összevonását irányozzák elő, amennyiben ez az ellátási jogosultság létrejöttéhez szükséges. A jogosultság feltételeinek és a nyugdíj összegének megállapításánál lényegében ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint az öregségi nyugdíj esetében.
További tájékoztatás és kérelmezés ügyében a nyugdíjbiztosító intézetek rendelkeznek illetékességgel (elérhetőségüket lásd a mellékletben).

Forrás: http://goo.gl/NsNuk

[catlist]

Magyarok Becsben