Nyelvtudás és motiváció

olasz-tanfolyam

Nemrég olvastam egy cikket, melyben egy osztrák politikus arra emlékeztetett, mekkora jelentősége van az idegen nyelvek ismeretének a munkaerő-piacon. Szerinte az egyre bővülő munkahelyi feladatok egész egyszerűen megkövetelik a sokoldalú nyelvtudást, s főként a fiatal generációnak kell felkészülnie arra, hogy a jövőben az idegen nyelvek ismeretének kulcsfontosságú szerepe lesz egy-egy állás megszerzésében. Újra és újra elgondolkodtat, vajon miért érzik a téma fontosságát (éppen) külföldön, s miért nehéz még mindig kedvet hozni pl. a német tanulásához itthon?

Gyakorló nyelvtanárként gyakran szembesülök azzal a problémával, hogy a diák nem is tudja igazán, melyek a tervei, miért is szeretne tanulni. Persze elsődleges cél általában a munkaszerzés lehetőségének javítása, de szerintem nagyon fontos, hogy az ember nyelvtanulás esetén hosszú távon gondolkodjon. Ne azt tűzzük ki tehát célul, hogy „valahogy” megértessük magunkat például az interjún, ne elégedjünk meg ennyivel, s ne is azt nézzük elsősorban, mennyibe kerül egy tanfolyam. Nyilván az ember anyagi lehetőségei korlátozottak, sokszor mégis megéri inkább „takarékoskodni” egy kicsit, mint spórolni a nyelvtanuláson. Amennyiben jó tanárt találunk, úgyis el fog bennünket látni elegendő tanulnivalóval, amit egy olcsóbb foglalkozás esetén nem feltétlenül garantálnak, a tanári tapasztalati hiányosságokról már ne is beszéljünk. Ha mégis sikerül az ilyen-olyan nyelvtudásunkkal gyorsan állást szereznünk, ne álljunk meg itt!

Háger Andrea
irodavezető, német nyelvtanár
 

skypenemet.hu, hatékony online (skype) nyelvtanulás.

Amit kínálunk: ingyenes próbaóra, egyéni időbeosztáshoz igazítható magánórák, a földrajzi távolság nem akadály, órák kezdőtől felsőfokig, egyéni vagy páros tanórák bármely nyelvi készség (szóbeli és írásbeli kommunikáció, hallás utáni értés) fejlesztése

 

Tűzzünk ki távolabbi célokat, alapvetően azért tanuljunk, hogy beszéljünk egy nyelvet, és merjük is azt használni. Jellemző, hogy ha az ember Ausztriában vagy Németországban szeretne munkát vállalni, kénytelen lejjebb adni igényeiből. Sokan diplomával kénytelenek az első időkben kevésbé kvalifikált munkát vállalni, mert saját szakmájukban még az anyanyelvi konkurenciával is meg kell(ene) küzdeniük. Ez természetesen elsőre nagy falatnak tűnik, de következetességgel és főleg szorgalommal ki lehet kerülni ebből a státuszból és lehet esélyünk – akár viszonylag gyorsan is. Ne adjuk fel tehát rögtön az elején, a munkaszerzés csak az első lépés, nem a nagybetűs cél. Utunk csak ezután kezdődik igazán, helyt kell állnunk, meg is kell tartanunk a munkát, be kell illeszkednünk az új országban.

Az osztrák munkaerő-piacon is a szaktudás mellett elsősorban nyelvtudásunkkal tűnhetünk ki a tömegből, sőt, egyre inkább jellemző, hogy mindkettő elvárás. Legtöbbször már nem kérdés, hogy beszélünk-e németül, csak az lehet kérdéses, milyen szinten. Amennyiben úgy kezdünk új életet, hogy tudatosan eltervezzük, mit miután fogunk csinálni, sokkal nagyobb esélyekkel találhatjuk meg számításunkat. Ismerek nem egy olyan diákot, aki például vendéglátós ismeretek nélkül pincérként, szobalányként kezdte, majd szorgalmas nyelvtanulással sikerült saját szakmájában elhelyezkednie. Ehhez azonban türelemre és kitartásra van szükség. Győzzük le az ellenállásunkat, ne keressünk mindig kifogásokat, mert ez a mi saját érdekünk, senki más nem fogja „követelni” rajtunk! A munkáltatónak valóban mindegy, ő a legjobbat fogja felvenni.

Amennyiben nem csak munkát vállalnánk kint, de szeretnénk letelepedni, esetleg családot alapítani, nem is kérdéses, hogy beszélnünk kell németül. Önmagában az ügyintézés sem egyszerű dolog, de ha még gyermek is van a családban, legalább az egyik szülőnek használnia kell a nyelvet. Elég csak az óvodai, iskolai intéznivalókra gondolni. A gyermekvállalásnak persze van pozitív oldala is: érdemes minél előbb „rászoktatni” a kicsiket az idegen nyelvek ismeretére, tanulására, így növelve jövőbeli esélyeiket – akár maradunk Ausztriában, akár nem. Ahogy látjuk, ez szinte már elvárás lesz, mire felnőnek. Arról már nem is beszélve, hogy a gyermekkel együtt a szülők is magukra szedhetnek némi tudást.

Mivel alapvetően olyan diákokkal dolgozom, akik már kint élnek, tapasztalataik alapján azt tudom mondani, hogy a nyelvtanulást csak halogatni lehet, a nyelv ismerete nélkül meg fogunk rekedni egy szinten. És ami ennél sokkal nagyobb probléma, hogy sokan nem is látják, mekkora lehetőségektől esnek el. Ne két hónapban gondolkodjunk tehát, hanem sokkal tudatosabban tervezzünk: ezt a nyelvet – remélhetőleg – évekig fogjuk használni, ha tetszik, ha nem, s ha már „muszáj” megtanulnunk, legalább magunkat motiváljuk. Lássuk át, mennyi előnyünk származhat belőle, ha nem kell segítséget kérnünk másoktól, ha megértjük az újságcikkeket, ha tudunk német nyelven televíziót nézni, ha kapcsolatokat tudunk teremteni másokkal, ha egyedül el tudjuk intézni a dolgainkat, és még hosszan folytathatnám a sort. Ugye, hogy megéri?

Hogyan motiváljuk magunkat?

  • Határozzuk meg konkrétan, mi a célunk a nyelvtanulással? (munkakeresés, nyelvvizsga, kommunikációs készségek fejlesztése…)
  • Ha még nincs, keressünk nyelvtanárt. Nagyon fontos, hogy mindenképpen a célunkhoz szükséges tapasztalatokkal rendelkező tanárt keressünk, és ne feltétlenül az ár legyen az elsődleges szempont.
  • Ezután a tanár úgyis segíteni fog a részcélok kitűzésében, ne akarjunk rögtön mindent, rendezkedjünk be egy hosszú utazásra ☺
  • Ne féljünk már a kezdetektől alkalmazni, amit megtanultunk! Lesznek persze negatív élmények, de a sikerélmények sokkal mélyebb nyomot hagynak majd.
  • Legyünk tudatában, hogy elsősorban magunknak tanulunk, ne várjunk kívülről „noszogatást”. Ez csakis a mi érdekünk.
Magyarok Becsben