Német nyelvvizsga vagy tudásszint?

1

Amikor Ausztriában állást keresünk, sokszor szembesülhetünk a nyelvtudás fontosságával, előző cikkemben például az állásinterjún betöltött szerepével foglalkoztam (http://www.iranyausztria.hu/a-nyelvtudas-szerepe-az-allasinterjun/). Sokszor már az állás hirdetésében is találkozhatunk azonban olyan kifejezésekkel, mint „jó”, „megfelelő”, „tárgyalóképes”, „B2” szintű nyelvtudás. Mit is jelent ez, és hogyan határozzuk meg saját szintünket? Megfelelő támpont-e a nyelvvizsga bizonyítvány?

Magyarországon még mindig elterjedt az a vélemény, hogy ha valaki nyelvvizsgával rendelkezik, az tud az adott nyelven. Sajnos, a helyzet közel sem ennyire rózsás. Sokszor találkozom olyan diákokkal, akik középfokú nyelvvizsgával bizony problémákba ütköznek, ha részletesebben be kell mutatkozniuk németül: írásban remek produkciót nyújtanak erős nyelvtannal, szóban viszont messze elmaradnak ettől a szinttől. Ez nem feltétlenül a diákok hibája. Számos nyelvvizsga és nyelvtanfolyam esetén még mindig aránytalanul nagy hangsúlyt kap a nyelvtan, a fordítás, és nagyon keveset a szóbeli kommunikáció. Ezt én alapvető problémának érzem, ugyanis valós nyelvtudásunk az, amit szóban, aktívan alkalmazni tudunk, hiszen dolgozni, tanulni, élni megyünk ki. Ezért sajnos hiába van adott szintű nyelvvizsgánk, ha az állásinterjún vagy a munkák során a „beígért” tudás csak töredékét tudjuk aktívan alkalmazni, ez nem ér semmit.

Háger Andrea
irodavezető, német nyelvtanár
 

skypenemet.hu, hatékony online (skype) nyelvtanulás.

Amit kínálunk: ingyenes próbaóra, egyéni időbeosztáshoz igazítható magánórák, a földrajzi távolság nem akadály, órák kezdőtől felsőfokig, egyéni vagy páros tanórák bármely nyelvi készség (szóbeli és írásbeli kommunikáció, hallás utáni értés) fejlesztése

 

Ezért én alapvetően azt vallom, hogy soha ne a nyelvvizsga legyen a cél, hanem a tudásszint. Fordítsuk meg a logikát: tanuljunk, beszéljünk, és ha úgy érezzük, próbáljunk ki eltérő szintű próbateszteket. Nyelvtanárként én mindig arra törekszem, hogy érjük el azt a bizonyos (főleg kommunikációs) szintet, s ha az általunk kiválasztott szakmákban előnyt jelent, tegyük le a szintnek megfelelő nyelvvizsgát. Így az a bizonyos papír valóban azt a szintet tükrözi majd, amivel rendelkezünk, és nem érnek kellemetlen meglepetések az interjún. Találkoztam már olyan esettel, hogy valakinek véletlenül felsőfokú nyelvtudás került az önéletrajzába középfok helyett, s emiatt rendkívül kellemetlenül alakult az interjú mind számára, mind a magát átvertnek érző munkáltató számára. Ez az egy dolog, a nyelvtudásunk szintje az, amiben nem tudunk lódítani, és nem is veszik jó néven.

Ausztriában általánosan jellemző, hogy azokat a szakmákat leszámítva, ahol törvényileg kötelező valamilyen szintű nyelvtudást hivatalosan igazolni, nem kérnek nyelvvizsga bizonyítványt. Sokkal inkább gyakorlatban tesztelik a jelentkezőt, tehát felmérik, hogy adott szituációt tud-e kezelni németül, megérteti-e magát, illetve hajlandó-e tovább fejlődni. Ennek ellenére azt tudom tanácsolni, hogy ha valós nyelvtudásunk van, és szeretnénk nyelvvizsgázni, tegyük meg ezt nyugodtan, hátrányunk nem származhat belőle. Különösen ajánlottak az egynyelvű nyelvvizsgák, melyek kifejezetten kommunikáció-orientáltak, és német nyelvterületen általánosan elfogadottak.

[catlist]

Magyarok Becsben