Mennyien vannak a határátkelők?

arrivals_from_eu

Nemrégiben találtam egy nagyon érdekes Tárki-tanulmányt a határátkelésről, melyben részletesen elemzik a migrációs folyamatokat, adatokat, azaz megpróbálnak rendet vágni a nehezen átlátható káoszban. Egy minisorozatot tervezek a kérdésről, ennek mai, első részében a mennyien? kérdésre próbálok meg választ keresni, természetesen a tanulmányra támaszkodva.

A Blaskó Zsuzsa, Ligeti Anna Sára és Sík Endre jegyezte Magyar külföldön – Mennyien? Kik? Hol? című tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett, majd 2010 és 2012 között tovább nőtt, azóta kismértékben csökken.

A probléma már rögtön akkor jelentkezik, amikor megpróbáljuk meghatározni, hogy egyáltalán hányan vannak a határátkelők. Erre több módszer is van, egyik sem pontos, de azért valamilyen megközelítő képet adnak.

Egyfelől ugye ott vannak a nemzeti statisztikai hivatalok, de ezek (a magyar biztosan) nem nagyon tudnak pontos adatokat megadni, aminek egyik fő oka az Európai Unión belüli szabad munkaerőáramlás.

Léteznek ún. tükörstatisztikák is, melyek a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat makroszintű statisztikáinak egybevetésén alapulnak, méghozzá abból a feltételezésből kiindulva, hogy a bevándorlási adatok (és a fogadó ország munkaerő-piaci statisztikái) megbízhatóbbak, mint a kivándorlási adatok. Így ezek a fogadó országok adatainak alapján becslik meg egy adott ország kivándorlóinak (külföldi munkavállalóinak) számát.

Mit mutat a tükör?

Az eltérés (mint az az ábrán is látszik) nem kicsi. A 2007 óta emelkedő trend a tükörstatisztikában például sokkal élesebben látszik, mint a valóságban, és az is elég jól látható, hogy az a reálisnak tarthatóhoz jobban közelítő, magasabb kivándorlószámot mutat – írja a tanulmány.

Persze ez sem tökéletes módszer, hiszen egyfelől csak az egy évnél hosszabban és az adott országban regisztráltak számát mutatja, és azt is csak az Európai
Gazdasági Közösség tagországaira vonatkozóan. Másfelől pedig az nem derül ki belőle, hogy valaki valóban ott tartózkodik-e, ahol regisztrálva van. (Ennek klasszikus esete ugye Nagy-Britannia és az NI-szám.)

A migráció növekedésének trendje mindenesetre Magyarországon 2006 után kezdett felgyorsulni, s azóta töretlenül emelkedik – olvasható a Tárki elemzésében, amely kitér a hazaküldött pénzek mennyiségére is.

Ez ugyanis „mostanában látszik elérni a politika érzékelési küszöbét”. Érdekeség, hogy 2004-ben hirtelen megugrott ez az összeg, amiről laikusként azt gondolnám, hogy egyértelmű oka Magyarország uniós csatlakozása, ám aminek a Tárki szakemberei szerint semmilyen, a migráció terjedelmének változásával kapcsolatba hozható szakmai magyarázata nincs. Ugyanilyen érthetetlen, hogy 2007 óta miért stagnál (némi ingadozás mellett) a mutató értéke.

Az eredeti cikket a Hataratkelo blogon olvashatjak.

[catlist]

Magyarok Becsben