Ezért vándorolnak ki Magyarországról

iranyausztria_fb_ad_1

Nem könnyű ma Magyarországon megélni. Vajon mik azok az okok, amik miatt sokan elhagyják az országot és külföldön keresnek munkát?

Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az EU második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja.

Magyarország az ötödik legalacsonyabb értéket produkálja az EU-ban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség terén – derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag 24,60 eurót tett ki és 29,20 euróra rúgott az eurózónában 2010-ben. Az átlagértékek mögött rendkívül széles sávban szóródnak az egyes tagországok által produkált adatok, a két szélső érték között – 3,80 euró (Bulgária) és 40,30 euró (Dánia) – több mint tízszeres a szorzó. (Ha Norvégia EU-tag lenne, magasan vinné a pálmát a maga bőven 50 euró feletti értékével.)

A munkáltatók által a munkaerőre kifizetett összegek negyede (24,40 százaléka) volt béren felüli tétel (adók, járulékok), míg az eurózónában meghaladta a 26 százalékot is. Itt is széles sávban szóródnak az egyes államokra jellemző átlagok, a szlovéniai nem egészen 16 százaléktól a több mint kétszer ekkora (33,1 százalék) francia értékig.

A bruttó kereseteket vizsgálva az látszik, hogy az EU-tagok között Dánia az első (25 euró/óra), a sereghajtó pedig – összhangban a gazdaság fejlettségét mutató más mutatókkal – Bulgária (1,50) és Románia (2,00). A legkisebb és a legnagyobb érték között az EU-ban közel 17-szeres a különbség, de ha az országok árszínvonala közötti különbséget is többé-kevésbé kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolunk, ötszörös differencia jön ki.

Tények Magyarországról

  • A 2005-ös 43,1 százalékról 49 százalékra nőtt a legkisebb keresetűek adóéke, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Ez az 50 százalékot felmutató Belgium után a második legnagyobb érték az EU-ban.
  • Az éves nettó 3,2 ezer eurót sem elérő átlagkeresetnél csak a bolgár és a román érték kisebb. A legfőbb kivándorlási célpontnak számító Nagy-Britanniában ennél hatszor, Németországban és Ausztriában ötször nagyobb az átlagkereset.
  • Egy korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy egy átlagos brit vagy német háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar, miközben Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak.
  • Az egy órára vetített teljes bérköltség tekintetében viszont az 5. legkisebb értéket produkálta 2014-ben Magyarország.
  • Csökkent az alacsony keresetűek aránya, 20 százalék alá – igaz, erre vonatkozóan csak 2006-2010 közötti adatokat közölt az Eurostat.

Az alacsony keresetűek, vagyis az adott ország átlagbérének legfeljebb kétharmadát keresők az EU átlagában 17, az eurózónában pedig 14,8 százalékos súllyal voltak jelen. A legnagyobb arányt Lettországban (27,8 százalék) találta az Eurostat jelentése, míg a skála másik végén Svédország (2,5 százalék) állt, de jól szerepelt még a 6 százalék körüli értéket felmutató Finnország, Franciaország és Belgium is. 2006 és 2010 között az alacsony keresetűek aránya a leginkább Máltán és Bulgáriában nőtt, több mint 3 százalékponttal, miközben Magyarország azon államok között volt – Portugália, Lettország, Görögország és Szlovénia mellett – a maga 2,1 százalékos csökkenésével, ahol mérséklődött a súlyuk.

Forras: http://goo.gl/kb8jz2

[catlist]

Magyarok Becsben