Anyasági szabadság, anyasági védelem, szülési szabadság

20120531-anyaskodj-mi-var-a-kismamakra1

Anyasági védelem

I. Szülés előtt

1. Bejelentési kötelezettség

A munkavállaló bejelentési kötelezettsége:

Miután terhességéről tudomást szerzett, haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót ezen tényről, valamint a szülés várható időpontjáról.

Az értesítés történhet írásban (pl. ajánlott levélben) vagy szóban. A későbbi esetleges bizonyítási nehézségek miatt azonban ajánlott ezt írásban megtennie.

Orvosi igazolást csak a munkáltató kifejezett kérésére kell bemutatnia.

Az igazolást magyarországi orvos is kiállíthatja, azonban ebben az esetben azt a munkáltató kérésére fordításban is csatolnia kell. Az egyszerűség kedvéért javasoljuk, hogy az igazolást
közvetlenül osztrák orvostól szerezze be.

Figyelem! A felmondás és elbocsátás elleni védelem (Kündigungs – und Entlassungsschutz) csak azt követően illeti Önt meg, miután a munkáltatót a fentiek szerint értesítette a
terhességéről!

Felmondásra illetve elbocsátásra ezt követően csak a Munkaügyi és Szociális Bíróság hozzájárulásával van lehetőség.

Ezen jogszabályi védelem, amely a törvény erejénél fogva a terhesség, a szülés valamint a gyermekgondozási szabadság (Karenz) ideje alatt megilleti Önt, az anyasági védelem szabályairól szóló
törvényben került szabályozásra.

Az anyasági védelem általános esetben a szülés várható időpontja előtt nyolc héttel kezdődik (kivétel: előrehozott anyasági védelem).

A munkáltató bejelentési kötelezettsége:

Attól az időponttól kezdve, hogy Ön bejelentette a munkáltatónak a terhesség tényét és a szülés várható időpontját, a munkáltató haladéktalanul köteles értesíteni írásban a Munkaügyi és
Munkavédelmi Felügyeletet (Arbeitsinspektorat) minderről, továbbá arról a tevékenységről is, melyet Ön a munkahelyén ténylegesen végez.

Ezen rendelkezésnek az a célja, hogy Ön mint leendő anya állapotának megfelelő munkafeltételek között dolgozhasson, továbbá annak megállapítása, hogy milyen jellegű tevékenység elvégzése várható
el Öntől adott állapotában és mely nem.

A bejelentés egy másolatát a munkáltató köteles az Ön részére átadni.

Csak így lehet Ön biztos abban, hogy a munkáltató valóban eleget tett kötelezettségének és  értesítette a Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyeletet.

Amennyiben a munkáltatónál saját üzemorvosi szolgálat működik, úgy a munkáltatónak azt is értesítenie kell az Ön terhességéről.

Figyelem! A munkáltatónak arról is gondoskodnia kell, hogy Ön ne kapjon olyan jellegű feladatokat, melyek Önre vagy gyermekére nézve károsak lehetnek (pl. a munkavégzés helyének
módosítása okán).

2. A terhes nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmak (Beschäftigungsverbote) illetve korlátozások

Ezen jogszabályi rendelkezések lényegében az anya és a magzat életét, testi épségét és egészségét hivatottak védeni, a szülés előtti, majd az azt követő időszak alatt, mialatt az Ön munkaviszonya
továbbra is fennáll.

A foglalkoztatási tilalom ideje alatt munkaviszonyban töltött időszakot a munkajogi igények számítása szempontjából (azon esetekben, ahol az igényt a munkaviszony időtartama határozza meg, pl.
szabadságnapok száma, felmondási idő) mint az általános szabályok szerinti munkaidőt kell figyelembe venni.

Ezen időszak alatt az Ön munkavégzése tilos és szankciót von maga után, még abban esetben is, ha Ön ezt önként vállalta, vagy kifejezetten az Ön nyomatékos kérésére foglalkoztatja Önt tovább a
munkáltató.

A szülés várható időpontját megelőző nyolc hétben a munkáltató köteles Önt mindenfajta munkavégzés alól felmenteni.

Ez az ún. teljes foglalkoztatási tilalom ( totales Beschäftigungsverbot ) vagy abszolút védett időszak  (absolute Schutzfrist).

Ezen időszak kezdetét megelőző negyedik hétben Ön köteles a munkáltató figyelmét felhívni ezen időszak közelgő kezdetére.

A szülés várható időpontját megelőző nyolc hét előtti időszakban Ön akkor nem foglalkoztatható, ha a munkavégzés az Ön és születendő gyermeke egészségét veszélyezteti.

Ez az ún. egyéni foglalkoztatási tilalom ( individuelles Beschäftigungsverbot ), amely attól függően, hogy a veszély átmeneti jelleggel vagy tartósan áll fenn, kiterjedhet a terhesség teljes
időszakára vagy meghatározott időszakra.

Foglalkoztatási tilalom áll fenn továbbá az Ön számára abban az esetben is, ha bizonyos jellegű nehéz fizikai munkát végez és olyan tevékenységet lát el, amely Önt és születendő gyermekét
veszélyezteti.

A leggyakoribb egészségre veszélyes tevékenységek:

– Nehéz teher emelése,hordozása.

– Olyan jellegű munkák, melyeket túlnyomórészt állva vagy ülve kell végezni.

– Munkavégzés egészségre veszélyes anyagokkal ( pl. por, gáz, gőz, sugárzás, biológiai anyagok).

–  Olyan jellegű munkák, melyeket hőségben, hidegben vagy nedvességben kell végezni.

– Teljesítménybérezésű vagy futószalagon végzett munka

Figyelem: A terhesség 20. hetétől tilos ilyen jellegű munkát végezni!

– Szállítóeszközökön történő foglalkoztatás ( pl. taxi, targonca).

– Különösen balesetveszélyes vagy foglalkozási ártalom veszélyével járó munka

– Olyan munkák, melyek gyakori és nagyfokú hajolással, nyújtózkodással és görnyedéssel valamint nagymértékű rázkódással járnak.

– Olyan munkák, melyeknél szagterhelés vagy különleges pszichikai terhelés áll fenn.

– Azok a terhes nők, akik nem dohányoznak, nem foglalkoztathatóak olyan munkahelyeken, ahol dohányfüstnek vannak kitéve.

Éjszakai munkavégzés tilalma
Terhes nő nem foglalkoztatható a 20.00 órától 6.00 óráig terjedő időszakban (meghatározott feltételek mellett a közlekedésben, a kulturális
területen, az egészségügyben és a több műszakos munkarendben dolgozók kivételt képeznek ezen szabály alól – itt 22.00/23.00 óráig történhet munkavégzés, amennyiben ezután legalább tizenegy órás
megszakítás nélküli pihenőidő biztosított).

Vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzés tilalma
Terhes nő vasárnap és a törvényben meghatározott ünnepnapokon – bizonyos kivételektől eltekintve (pl. vendéglátás, több
műszakos munkarendben dolgozó üzemek) – nem foglalkoztatható.

Egészségi állapota megóvása érdekében a munkáltató jogosult az Ön munkavégzésének helyét módosítani és ezáltal Önt más, könnyebb feladat ellátásával megbízni, amennyiben ez nem jelent veszélyt Ön
és születendő gyermeke számára.

Ilyen jellegű áthelyezés azonban csak a fennálló munkaszerződés keretein belül valósulhat meg, így az Ön munkabére ebben az esetben változatlan marad.

Amennyiben erre sor kerül, a munkáltatónál Önt képviselő üzemi tanácstagnak közreműködési lehetősége van az eljárás során (Mitwirkungsrecht).

A túlórában történő munkavégzés tilalma
A heti munkaidő maximum 40 óra, illetve a napi munkaidő maximum kilenc óra lehet.

Amennyiben az Ön munkaviszonyára irányadó ágazati kollektív szerződés ennél rövidebb normál munkaidőt állapít meg, úgy a túlóratilalom tekintetében ennek alapján kell eljárni.

3. A munkaviszony megszüntetése terhesség alatt

Figyelem! A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése (einvernehmliche Auflösung) írásban, illetve a munkavállaló általi felmondás (Kündigung) ezen védett időszakban
is lehetséges! Ezért legyen körültekintő, ha a munkáltató bármilyen okiratot akar Önnel aláíratni pl. „a társadalombiztosítástól történő kijelentéshez”!

Határozatlan idejű munkaviszony esetén:

Felmondás (Kündigung)

Terhességének bejelentésétől a szülést követő negyedik hónap végéig, illetve amennyiben Ön gyermekgondozási szabadságra megy ( Karenz ), a gyermekgondozási szabadság végét követő négy hétig a
munkáltató nem mondhat fel Önnek.

Amennyiben fennálló munkaviszonyában a munkáltató felmond Önnek és Ön csak ezt követően szerez tudomást terhességéről, abban az esetben – írásbeli felmondás esetén annak kézhezvételétől, szóbeli
felmondás esetén annak közlésétől számított – öt munkanapon belül közölnie kell a munkáltatóval a terhessége tényét!

A későbbi esetleges bizonyítási nehézségek miatt ajánlatos ezt írásban megtennie.

Ugyanis amennyiben csak a felmondást követően szerez tudomást a terhességéről, úgy ezt a körülményt haladéktalanul közölnie kell a munkáltatójával, mivel ezáltal a felmondás érvénytelenné válik,
mert annak megtörténtekor Ön már terhes volt.

A terhesség, illetve a gyermekgondozási szabadság ideje alatt felmondásra csak a Munkaügyi és Szociális Bíróság hozzájárulásával van lehetőség, ha az üzem vagy egyes üzemrészek leállításra
kerülnek (Betriebsstilllegung) és a munkáltatótól gazdaságilag nem várható el a továbbfoglalkoztatás.

Figyelem! A cég jogutódlással történő megszűnése nem minősül leállásnak. Amennyiben egy leállított üzem a munkavállaló szülése után négy hónapon belül ismét működni kezd, úgy a
munkavállaló kérheti a munkáltatótól munkaviszonyának folytatását.

 

Elbocsátás (Entlassung)
A terhesség, illetve a gyermekgondozási szabadság ideje alatt a munkaviszony megszüntetése elbocsátás jogcímén csak a munkavállaló súlyos
kötelezettségszegése esetén és kizárólag a Munkaügyi és Szociális Bíróság hozzájárulásával lehetséges.

Próbaidő (Probezeit)
A próbaidő alatt a munkaviszony bármikor, azonnali hatállyal, az okok megjelölése nélkül megszüntethető, ebben az esetben a felmondási és elbocsátási
védelem nem kerül alkalmazásra.

Azonban ha a terhes munkavállaló munkaviszonyát a próbaidő alatt kizárólag a terhessége miatt szünteti meg a munkáltató, úgy abban az esetben ezen döntés felmondás vagy elbocsátás miatt
diszkriminációra való hivatkozással bíróság előtt megtámadható.

Ebben az esetben azonban nem az anyasági védelem szabályairól szóló törvény, hanem az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezései kerülnek alkalmazásra.

TIPP: A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal jogosult a munkaviszony indokolás nélküli felmondására. Mivel utólag többnyire nehéz bizonyítani, hogy a munkáltató a
munkavállaló terhessége miatt mondott fel, mindenképpen javasolt a próbaidő letelte után a terhesség tényének közlése!

Határozott idejű munkaviszony esetén:

A határozott időre szóló munkaviszony a terhesség bejelentésétől a kötelező anyasági védelemig (amely a szülés előtt 8 héttel kezdődik), illetve ha Önt előtte felmentik a munkavégzés alól, akkor
onnantól kezdve nem érhet véget. Az általános társadalombiztosításról szóló törvény (ASVG) szerint fennáll az igény terhességi-gyermekágyi segélyre (Wochengeld).

Figyelem! A határozott időre szóló munkaviszony megszűnésének nincs akadálya olyan munkaviszonyok esetében, ahol a határozott idő törvényileg meghatározott, vagy ha az objektív
okokból indokolt.

Objektív indokoltság áll fenn:

– szezonális munka esetén,

– gyakorlati idő esetén,

– helyettesítésnél (gyermekgondozási szabadság idejére szóló helyettesítés esetén),

– ha a határozott idő kikötése a munkavállaló érdekében történt.

4. Az anyasági védelem ( Mutterschutz) kezdete és időtartama a szülés előtt

Általános szabályok

A terhes munkavállaló a szülés várható időpontja előtt nyolc héttel nem foglalkoztatható.

Ez az ún. védett időszak (Schutzfrist).

Ha a gyermek a szülés várható időpontja előtt, korábban vagy később jön világra, úgy ennek megfelelően rövidül, ill. hosszabbodik a szülés előtti védett időszak.

Az anyasági védelem ideje alatt (ha feltételei fennállnak, l. a III. fejezetet) az egészségbiztosítási pénztár terhességi-gyermekágyi segélyt (Wochengeld) folyósít a munkavállaló részére.

A munkáltató ugyanezen időszak alatt munkabért, ill. bérjellegű juttatást nem fizet.

Előrehozott anyasági védelem, munkavégzés alóli felmentés (Dienstfreistellung)

Amennyiben terhessége esetén a további munkavégzés veszélyezteti az Ön vagy születendő gyermeke egészségét, úgy lehetősége van a törvényes anyasági védelem kezdete (teljes foglalkoztatási tilalom
a szülés várható időpontja előtt nyolc héttel kezdődően) előtt már teljes vagy határozott időre szóló felmentésre a munkavégzés alól.

Amennyiben a kezelő szakorvos megállapítja, hogy a terhesség a munkavállaló számára komoly kockázatot jelent, az erről szóló igazolás és lelet alapján a hivatali orvos (Amtsarzt) vagy a Munkaügyi
és Munkavédelmi Felügyelet orvosa (Arbeitsinspektionsarzt) kiállítja a munkavégzés alól történő felmentésről szóló igazolást (ún. Freistellungszeugnis).

Ezen igazolást a munkáltatónak be kell mutatnia.

Amennyiben munkavégzés alól történő felmentésére ily módon az általánoshoz képest korábban sor kerül, úgy az illetékes egészségbiztosítási pénztár előrehozott terhesség-gyermekágyi segélyt
folyósít az Ön számára (Wochengeld).

 

II. Szülés után

1. Bejelentési kötelezettség

A munkavállaló bejelentési kötelezettsége

A szülés tényét és körülményeit (hogy császármetszés, koraszülés vagy ikerszülés történt-e) a munkavállaló köteles bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárnak és a munkáltatónak is.

2. Foglalkoztatási tilalmak illetve korlátozások a szülés után

A védett időszakban (Schutzfrist, lásd a 3. pontot) az anyának abszolút tilos dolgoznia.

A szülés után 12 hétig, illetve a szoptatós anyáknak ezt követően is – mindaddig, amíg szoptatnak – tilos bizonyos egészségre veszélyes tevékenységeket végezniük (pl. nehéz terhek emelése és
cipelése, munkavégzés egészségre veszélyes anyagokkal, darab-, teljesítménybérezéssel történő vagy futószalag melletti munka).

A szoptatós anyák esetében ugyancsak tilos

– az éjszakai munkavégzés,

– a vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzés és

– a túlórázás.

A részletes előírásokat ld. a szülés előtti foglalkoztatási tilalmaknál és korlátozásoknál.

A munkáltatónak biztosítania kell időt a szoptatásra, mégpedig

– olyan munkanapokon, melyeken a munkavállaló több mint 4,5 órát dolgozik: 45 percet,

– olyan munkanapokon, melyeken a munkavállaló több mint nyolc órát dolgozik, 2×45 vagy 1×90 percet.

Ahhoz, hogy a munkavégzési tilalmakra hivatkozni tudjon, Önnek tájékoztatnia kell munkáltatóját arról, hogy gyermekét szoptatja. Ha a munkáltató kéri, akkor be kell mutatni az erről szóló orvosi
igazolást. Az igazolást kiadhatja magyar orvos is, azonban ez esetben csatolandó annak német nyelvű fordítása.

Természetesen ez esetben arról is köteles tájékoztatni a munkáltatóját, hogy mikortól nem szoptatja többé gyermekét.

3. A munkaviszony megszüntetése a szülés után

A szülés után is érvényesül bizonyos ideig a felmondás és elbocsátás elleni védelem:

– alapvetően a szülést követő negyedik hónap végéig, illetve

– amennyiben Ön gyermekgondozási szabadságra (Karenz) megy, vagy szülői részmunkaidőt vesz igénybe (Elternteilzeit), a gyermekgondozási szabadság/szülői részmunkaidő végét követően négy
hétig

munkáltatója a Munkaügyi és Szociális Bíróság hozzájárulása nélkül nem mondhat fel Önnek, illetve nem bocsáthatja el Önt.

Figyelem! A gyermekgondozási szabadság (Karenz) illetve szülői részmunkaidő (Elternteilzeit) alatti munkajogi védettség részletes feltételeit a IV. és V. fejezetben találja.

4. Az anyasági védelem kezdete és időtartama a szülés után

Általános szabályok

A szülés utáni védett időszak (Schutzfrist) alapvetően nyolc hétig tart.

Koraszülés (Frühgeburt), ikerszülés vagy császármetszés esetén a tartama tizenkettő hét.

Ha a gyermek a szülés eredetileg kiszámított várható időpontjánál korábban jött világra, és emiatt az édesanya nem tudta teljes mértékben igénybe venni a szülés előtti 8 hetet, akkor a szülés
utáni védett időszak meghosszabbodik a rövidülés mértékével, azonban legfeljebb összesen 16 hétre.

Ezen időszak alatt teljes (abszolút) foglalkoztatási tilalom érvényesül. Ennél fogva a munkáltató nem fizet munkabért, hanem az egészségbiztosítási pénztár terhességi-gyermekágyi segélyt
(Wochengeld) folyósít (lásd a III. fejezetet).

Vetélés, halva születés

Amennyiben a gyermek nem élve születik, különbséget kell tenni vetélés (Fehlgeburt) és halva születés (Totgeburt) között.

Amennyiben a magzat 500 grammnál kisebb, vetélésről van szó. Ez esetben a vetélést követően a munkavállalót nem illeti meg anyasági védelem! A vetélés tényét haladéktalanul jelezni kell a
munkáltatónak. A vetélést követően fennálló munkavégzésre való alkalmatlanság táppénzes állományként kezelendő (mint betegség esetén – a munkáltató kereset-továbbfolyósítási kötelezettségével
stb.).

Ha a magzat súlya szüléskor meghaladja az 500 grammot, azonban nincs életjel (pl. nem kezd el lélegezni, nincsen szívverése), halva születésről van szó. Ez esetben az anyát megilleti a védett
időszak (alapvetően a koraszülésre irányadó 12 hetes időtartamban).

Munkába állás a védett időszak lejártakor

Figyelem! A védett időszak (Schutzfrist) alatt tilos a foglalkoztatás, viszont ennek lejárta után alapvetően ismét munkába kellene állni! Amennyiben a gyermekkel otthon szeretne maradni, a szülés
után, még a védett időszak alatt fel kell vennie a munkáltatóval a kapcsolatot, hogy gyermeknevelési szabadságra (Karenz) kíván menni!

A védett munkajogi státusz megőrzése érdekében a gyermeknevelési szabadságot mindenképpen a szülés utáni védett időszakban kell rögzíteni, vagy megállapodásban, vagy egyoldalú bejelentés
formájában! (l. a IV. fejezetet)

 

III. Terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld)

A terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) az egészségbiztosító által fizetett ellátás a kismamák számára. Az ellátás célja az, hogy a szülési szabadság ideje alatt az anya pénzügyi háttere
biztosítva legyen. A Wochengeld kifizetése kérelemre az illetékes egészségbiztosító által történik.

Az általános társadalombiztosításról szóló törvény (ASVG) alapján a következő személyek jogosultak Ausztriából a Wochengeld-re:

• munkavállalók, akik Ausztriában teljes körü társadalombiztosítással rendelkeznek

• szellemi szabadfoglalkozásúak, akik a munkavállalókhoz hasonlóan teljes biztosítással rendelkeznek

• csekély mértékben foglalkoztatottak, akik önkéntesen fizetik a társadalombizosításba az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkanélküli járulékot

Figyelem! Az önkéntes járulékok fizetésének további, törvényben meghatározott feltételei vannak, tehát nem alanyi jogon elérhető lehetőség. A részletekről tájékozódjanak a
Munkáskamaránál (Kammer für Arbeiter und Angestellte), a szakszervezetnél, illetve az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál (Gebietskrankenkasse).

• osztrák gyes-ben részesülők

Figyelem! Az osztrák gyes-ben részesülők csak abban az esetben jogosultak a Wochengeld-re, ha arra a szülésre, mely után a GYES folyósításra kerül, TGYÁS ellátást fizetett az illetékes
egészségbiztosító. Tehát például a háziasszonyok és diákok nem jogosultak TGYÁS-re.

• az osztrák munkanélküli ellátásban (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) részesülők

Amennyiben a terhesség alatt megszűnik a biztosítotti jogviszony (vagyis megszűnik a munkaviszony), mely legalább 13 hét vagy 3 hónapon keresztül megszakítás nélkül fennállt, továbbá a
foglalkoztatás nem közös megegyezéssel, munkavállalói felmondással, jogosulatlan idő előtti kilépéssel vagy jogszerű elbocsátással szűnt meg, akkor a kismama jogosult a Wochengeld-re.

Figyelem! Azok a kismamák, akik nem végeznek kereső tevékenységet, továbbá azok, akik mint hozzátartozó vannak biztosítva (tehát nem saját munkajogi jogviszonyból eredően), nem jogosultak
Wochengeld-re.

A Wochengeld folyósításának ideje

Alapvetően a Wochengeld-et a védett időszak (Schutzfrist) alatt, azaz a szülés várható időpontját megelőző 8 héten át, a szülés napján, illetve a szülést követő 8 héten keresztül folyósítják.
Császármetszés, koraszülés, illetve ikerszülés esetén a Wochengeld a szülést követő 12 hétig jár.

Ha a gyermek a szülés előzetesen számított várható időpontjánál később jön a világra, akkor azzal az időtartammal meghosszabbodik a Wochengeld folyósításának ideje. A szülést követő Wochengeld
ideje nem változik.

Természetesen, ha a szülés hamarabb lebonyolódik, akkor ennek megfelelően a szülést megelőző Wochengeld ideje lerövidül. Azzal az időtartammal, mellyel ily módon a védett időszak (Schutzfrist),
egyben Wochengeld-folyósítás ideje a szülést megelőzően lerövidül, a szülést követően az ellátás folyósítása meghosszabbodik.

Amennyiben a kismama a fentebb meghatározott eseteken túlmenően foglalkoztatás tilalom miatt nem dolgozhat, ennek megfelelően az anyaság védelméről szóló törvény értelmében a Wochengeld-re való
jogosultság már az egyéni foglalkoztatási tilalom kezdetétől fennáll. (lásd I. fejezetet 2. pontját)

A Wochengeld összege

A munkavállalók és a szellemi szabadfoglalkozásúak esetében a Wochengeld-et az illetékes egészségbiztosító számítja ki, (havi bérezés esetén) 3 hónapra, (heti bérezés esetén) 13 hétre
visszamenőleg az átlagbér alapján.

A csekély mértékben foglalkoztatottak esetében (ha a fentebb leírt feltételek fennállnak) napi 8,00 €-s összeggel (érvényes 2011-re) lehet számolni.

Az osztrák gyes-ben vagy osztrák munkanélküli ellátásban (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) részesülők esetében pedig a Wochengeld a fizetett ellátás 180 %-a.

A Wochengeld-re való jogosultság nyugszik, ha a kismamával szemben a munkáltatónak bértovábbfizetési kötelezettsége áll fenn.

Ugyan a Wochengeld összege után nincsen személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, de az egyedülkeresők adókedvezményének érvényesítése esetén a Wochengeld összegét hozzá kell számítani a
jövedelemhez.

A Wochengeld igényléséhez a következő dokumentumok szükségesek:

1.  jövedelemigazolás a Wochengeld-hez (=„Arbeits- und Entgeltbestätigung für das Wochengeld” – 1. oldala a munkáltató által kitöltve)

2. a szülés várható időponját tartalmazó orvosi igazolás (=„Arbeits- und Entgeltbestätigung für das Wochengeld” – 2. oldala osztrák orvos által kitöltve)

3. egyéni foglalkoztatási tilalom miatt járó előrehozott terhessági-gyermekágyi segély esetén a tisztiorvos igazolása (Freistellungszeugnis)

TIPP: Mivel a munkáltatónak a kötelezettsége, hogy a bérigazolást kiállítsa és az illetékes egészségbiztosítónak eljuttassa, ezért érdeklődjön a munkáltatónál, hogy ez időben
megtörtént-e.


2010. májusi állapot

TERHES ÉS SZOPTATÓ ANYÁK FOGLALKOZTATÁSA
A terhes nők és a szoptató anyák valamint gyermekeik egészségét a
munkaviszonnyal összefüggésben speciális szabályok védik, amelyek végrehajtása a munkáltatói jogokat  gyakorló személy kötelezettsége.

Ennek feltétele azonban, hogy a terhességet és a szülés várható időpontját a munkáltatóval közöljék.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A munkáltató – miután a munkavállaló tájékoztatta terhességéről – köteles ezt a tényt az illetékes
munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek írásban bejelenteni.

A formai kötöttség nélküli bejelentésben közölni kell a terhes nő nevét, életkorát, tevékenységét és munkakörét, valamint a szülés várható időpontját.

A bejelentésről a munkavállaló másolatot kap és az üzemorvost is tájékoztatni kell.

ORVOSI VIZSGÁLAT
A munkavállaló munkaidő alatt is igénybe veheti az előírt terhesgondozást, amennyiben ez munkaidőn kívül nem lehetséges
vagy nem elvárható.

A munkavállalónak ezen távollét idejére is jár a munkabére.

ANYAVÉDELMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A munkáltató olyan munkahelyeken, ahol nők dolgoznak – függetlenül attól, hogy foglalkoztat-e terhes nőt
vagy szoptató anyát – köteles feltárni azokat a veszélyeket, amelyek terhes vagy szoptató anyákat érinthetnek.

Részletesebb tájékoztatást az “ Anyasági védelem “ című brosúrában talál, amely a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségen (Arbeitsinspektorat) szerezhető be.

FOGLALKOZTATÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

Szülés előtt

1. Súlykorlátozás emelésnél: rendszeresen max. 5 kg, esetenként max. 10 kg.

Súlykorlátozás húzás/tolás vonatkozásában: rendszeresen max. 8 kg, esetenként max. 15 kg.

2. Állómunka: ülőhelyet kell biztosítani, hogy a munkavállaló időnként pihenhessen;

a nő a terhesség 20. hetétől max. napi 4 órát dolgozhat állva.

3. Foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munka (pl. zaj).

4. Egészséget veszélyeztető anyagokkal való munkavégzés (pl. por, gáz, gőz, sugárzás, biológiai anyagok).

5. A lábat nagymértékben igénybe vevő gépeken való munkavégzés (pl. lábműködtetésű prés).

6. Szállítóeszközökön való munkavégzés (pl. taxi, targonca).

7. Teljesítménybér: a terhesség 20. hetétől kezdve tilos

8. Fokozott balesetveszéllyel járó munka (pl. létrán való munkavégzés)

9. Állandó üléssel járó tevékenység (ha nincs lehetőség rövid megszakításokra)

10. Káros mértékű meleg, hideg, vagy nedvesség hatása alatt történő  munkavégzés

11. Olyan munka, amelynek során a dolgozónak gyakran kell erősen nyújtózkodnia vagy nagyot hajolnia

12. Olyan munka, amelynek során a test erős rázkódásnak van kitéve

13. Fokozott pszichikai terhelés

14. Nagymértékben zavaró szaghatás

15. Dohányfüst elleni védelem, ha a leendő anya maga nem dohányzik

16. Föld alatti bányászati tevékenység

Szülés után

A szülést követő 8 héten belül a női munkavállaló nem foglalkoztatható.

Ez az időtartam koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén 12 hétre meghosszabbodik.

Amennyiben a szülés előtti teljes foglalkoztatási tilalom egy korábbi szülés miatt lerövidül, úgy a védett időszak a szülést követően ugyanennyivel, de maximum 16 hétre meghosszabbodik.

Amennyiben a munkavállaló a munkát a védett időszak leteltét követően újra felveszi, úgy a szülést követő 12 héten keresztül az 1., 2., 3., 4. és 7. pontban írt korlátozások és tilalmak
érvényesek.

Ha az anya a gyermeket szoptatja, úgy a fenti korlátozások és tilalmak a szoptatás teljes időszakára vonatkoznak!

ÉJSZAKAI MUNKA
Terhes nő és szoptató anya a 20:00-6:00 óra közötti időszakban nem foglalkoztatható.

Meghatározott feltételek mellett a közlekedésben, a kulturális területen, az egészségügyben és a több műszakban dolgozók kivételt képeznek (22:00/23:00 óráig).

VASÁR- ÉS ÜNNEPNAPOKON TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉS

Terhes nők és szoptató anyák vasár- és ünnepnapokon nem foglalkoztathatóak.

Kivételt képeznek a folyamatos műszakban, a vendéglátóiparban, a kulturális területen, a mikrovállalkozásoknál és a valamely munkanapon zárva tartó munkáltatónál foglalkoztatottak.

TÚLÓRA
A napi munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát, a heti munkaidő pedig a 40 órát.

PIHENÉSI LEHETŐSÉG
A terhes nők és szoptatós anyák számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy munkaidő alatt lefekhessenek pihenni. Ez
a munkavállaló számára nem jelenthet munkabérkiesést.

A MUNKABÉR TOVÁBBFOLYÓSÍTÁSA
Amennyiben a munka jellege a foglalkoztatási tilalom miatt megváltozik, ———- a munkaidő emiatt
lerövidül vagy egyáltalán nincs lehetőség a munkáltatónál történő foglalkoztatásra, úgy a munkavállalót a változás bekövetkeztét megelőző 13 hét átlagbérének megfelelő munkabér illeti meg.

A MUNKAVÉGZÉS ALÓLI FELMENTÉS
A munkavállaló felmenthető bármilyen munkavégzés alól, amennyiben az anya vagy a gyermek életét vagy testi
épségét vetélés veszélye, ikerterhesség, súlyos szív-, tüdő, vese ill. egyéb betegség, vagy —— korábbi vetélés miatt veszély fenyegeti.

A munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó igazolást csak tisztiorvos vagy a munkavédelmi és munkaügyi felügyelet orvosa állíthatja ki, a vonatkozó orvosi leletek alapján.

FELMONDÁSI VÉDELEM
A munkavállaló munkaviszonya a terhesség bejelentésétől a szülést követő 4 hónapig, gyermekgondozási szabadság
igénybe vétele vagy részmunkaidős foglalkoztatás esetén  –annak megszűnését követő 4 héten belül nem szüntethető meg rendes felmondással a munkáltató részéről. ( Kündigung durch Arbeitgeber
)

Kivétel: A cég tevékenységi körének szűkítése vagy megszűnés esetén a munkaügyi és szociális bíróság jóváhagyásával a munkáltató jogszerűen megszüntetheti a munkaviszonyt rendes felmondás
útján.

A munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali hatályú megszüntetése  (Entlassung ) csak meghatározott okokból és úgyszintén csak a munkaügyi és szociális bíróság jóváhagyásával
lehetséges.

Határozott idejű munkaviszony esetében: Amennyiben a határozott időtartamot a munka jellege nem indokolja vagy az nem jogszabály által került meghatározásra, úgy a terhes nőt a szülési szabadság
kezdetéig vagy munkavégzés alóli felmentéséig tovább kell foglalkoztatni.

VÉGKIELÉGÍTÉS
A munkaviszonynak a munkavállaló részéről kilépés útján történő megszüntetését (Austritt während Karenz) a munkavállalónak
legkésőbb a gyermekgondozási szabadság vagy a részmunkaidős foglalkoztatás vége előtt 3 hónappal közölnie kell, ha a munkavállaló a  megszerzett végkielégítési igényjogosultságával élni
kíván.

Amennyiben kérdése van a végkielégítés, a terhességi-gyermekágyi segély, a szabadságigény, a szülési szabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában vagy a munkáltató részéről történő
rendes felmondás ill. a munkaviszonynak azonnali hatályú megszüntetése esetén, abban az esetben kérjük, forduljon az illetékes érdekképviseleti szervhez.

Állapot: 2011. február
Forrás: www.igr.at

[catlist]

Magyarok Becsben